21 éve elérhető itthon a reszketés legjobb gyógymódja

Vannak olyan betegségek, amelyek jelenleg ugyan nem gyógyíthatóak, de a betegek általános állapotának, cselekvőképességének, életminőségének javítására azért van mód. Ilyen a Parkinson-kór is, amelynél a tünetek enyhítésére úgynevezett agyi pacemakert ültethetnek be. A beavatkozást már huszonegy éve végzi hazánkban Dr. Valálik István, akinek egy műtétén a Magyar Nemzet újságírói is részt vettek, s tapasztalataikról beszámolót is közöltek.

A pácienst, egy idős, Parkinson-kóros férfit már előkészítették a beavatkozáshoz. Félig ülő, félig fekvő helyzetben, fején az agyi célzóberendezésnek nevezett fémeszközzel némán tűri, amint Valálik főorvos szó szerint lyukat fúr a koponyáján. Mégpedig olyan kézi furdanccsal, amit a nagyapám kezében láttam utoljára. – Olyan, mint a régi diódarálók hangja, magának pedig jó kemény diója van – igyekszik oldani az idős beteg látható feszültségét a főorvos. De akinek éppen a koponyáját lékelik meg, hogy belepiszkáljanak az agyába, azt vélhetően sem a nyugtatószerek, sem a kedves szavak nem képesek maximálisan ellazítani. Még akkor sem, ha az illető tudja, miért szánta rá magát a műtétre.
A most operált idős úrnak már évek óta mindkét keze remeg, izmai kötöttek és a mozgása rendkívüli módon lelassult. – A műtét első felében még ébren van, mert az elektródákat, amelyeken az elektromos ingert a remegés megállítása érdekében célba juttatják, a látóideghez, illetve a beszédközponthoz viszonylag közeli területre kell elhelyezni az agyban.

– Ezt úgy kell elérnünk, hogy lehetőleg ne legyen mellékhatás. Ezért a beavatkozás közben beszéltetjük a beteget, folyamatosan teszteljük a mozgásait, a látását, az érzékelését – magyarázza a főorvos, és mi rövidesen látjuk is, miről is beszél.

– Érez-e zsibbadást? – Nem? Nagyon jó! Számoljon visszafelé tíztől, nyissa és zárja a szemét, nézzen rám, nyújtsa ki a nyelvét! – hangzanak egymás után a kérések, miközben a főorvos a technikus segítségével igyekszik pontosan bemérni az elektróda optimális helyét és beállítani a legmegfelelőbb áramerősséget. – Nyújtsa ki a kezét, nagyon jó, forgassa a csuklóját, a lábfejét! – kéri, és a beteg, aki az előbb még tiszta erőből markolta az asztal karfáját, de még úgy is látszott, hogy remeg a keze, most kinyújtja a jobb kezét – és semmi remegés!

– Megvagyunk az egyik oldallal – tudatja Valálik István, most jöhet a másik. Közben véget ér egy zenei blokk, és Michael Jackson után Whitney Houston hangja hallatszik a hangszóróból. Így megy ez itt, lehet zenét hallgatni, filmet nézni, mindegy, csak legyen, ami elterelje a páciens figyelmét. Erre a műtét második felében már nem lesz szükség, azt már altatásban végzik, végleges helyükre kerülnek az elektródák, a kulcscsont alá, a bőrbe pedig maga a pacemaker, vagyis a stimulátor. A páciens a műtét után kap majd egy távirányítót, amelynek a segítségével bármikor módosíthat az áramerősségen, persze a beállított határokon belül. Az eszköz használatát megtanítják a hozzátartozóknak is.

Különféle betegségeknél használható

Az agyi pacemaker beültetését, a mélyagyi stimulációt Svájcban tanulta meg és alkalmazta itthon először Valálik István 1998-ban. Az elmúlt bő húsz évben több mint 400 ilyen beavatkozást végzett, ezek egy része pace­makercsere volt, mert ezek általában 4-5 évig működnek. Ma már vannak kívülről tölthető pacemakerek is, a most operált páciens is ilyet kapott, így nála jó eséllyel nem lesz szükség később újabb műtétre. Az ilyen, úgynevezett sztereotaxiás műtétek egy másik formája a rádiófrekvenciás hőkezelés, ami egyoldali remegés és túlmozgás kezelésénél alkalmazható, és igazán hatékony, nem jár beültetéssel, egyszeri beavatkozás. Ezt az eljárást, amit szintén a főorvos vezetett be itthon, már ritkábban végzik.

Az agyi pacemaker beültetése többféle mozgászavar kezelését is forradalmasította. A Parkinson-kór mellett ilyen a disztónia (akaratlan izom-összehúzódások által kiváltott végtagmerevség vagy kóros testtartás), az esszenciá­lis tremor (kéz- és/vagy fejremegés), a szklerózis multiplex, a koponyasérülés vagy a stroke okozta mozgászavarok, de néhány esetben Valálik főorvos is alkalmazta már sikerrel kényszerbetegeknél és Tourette-szindrómás betegeknél; utóbbinál az ismétlődő, irányíthatatlan mozgások és hangadások jellemezők.

A módszer 2002 óta egészségbiztosítási finanszírozással is elérhető Magyarországon, az első néhány évben viszont csak olyan pácienseknél jöhetett szóba, akik családi vagy közadakozásból elő tudták teremteni a több millió forintos alapítványi fedezetet.

Valálik Istvántól megtudtuk, hogy a kézremegést nagyon sokféle módon próbálták megszüntetni az évszázadok során, attól kezdve, hogy a nyaki ideg átvágásával megbénították a kezet egészen addig, hogy kivágták az agykéreg egy részét. Végül egy műtét mellékhatásaként derült ki, hogy ha egy bizonyos részt elroncsolnak, akkor a remegés megáll, miközben bénulást nem okoz, vagyis a hasznos mozgások megmaradnak. Ez a felismerés még a múlt század negyvenes éveiben történt, és az ötvenes-hatvanas években végeztek is ilyen kezeléseket, de miután felfedezték a dopaminpótló kezelést, az háttérbe szorította ezt a technikát. Idővel azonban kiderült, hogy ez sem jó mindenre és mindenkinek. Sőt a gyógyszer mellékhatása is lehet túlmozgás. A funkcionális idegsebészet és a mélyagyi stimulációs módszer felé aztán az 1990-es években irányult újra fokozott figyelem – mondja a főorvos.

Szabályozott működés

Az agyi célzóberendezéseket, amelyekkel igyekeznek pontosan behatárolni egy-egy ingerület helyét, szintén még a múlt század elején kezdték fejleszteni. Korábban még röntgennel és kontrasztanyagos agykamrafeltöltéssel végezték, a modern képalkotó diagnosztikai eszközöknek köszönhetően azonban hatalmas fejlődésnek indult ez a terület. Szintén a 90-es években elkezdték újra feltérképezni a remegésért, túlmozgásért felelős agyi területeket, és több célpontot is találtak.

– A mozgásszabályozást több agyi központ végzi – magyarázza Valálik István. – Amikor megbomlik közöttük az egyensúly, az egyik gátolt lesz, míg a másik túl aktív. Hozzátenni nem nagyon tudunk az idegrendszerhez, ezért ahol túlműködés van, ott avatkozunk be. Jelenleg CT- és MR-vizsgálat alapján, 3D-ben megalkotott terv alapján juttatjuk a kezelőelektródát a megfelelő agyi központba, ahol a tünetképzés láncolatában részt vevő túlműködő sejteket szabályozzák.

Parkinson- kórnál akkor érhető el a legjobb eredmény, ha a páciensnél a mozgásteljesítmény ingadozása kifejezetté válik – gyógyszer nélkül alig tud mozogni, bevétele után túlmozgásos, majd egy ideig jól van, és azután ismét lassulás lép fel. A gyógyszerhatás rövidül, nem elégséges, és még jó szellemi állapotban van, nincsenek hallucinációi. Sajnos sok beteg megkésve érkezik műtéti elbírálásra, emiatt nem lehet operálni. Felső korhatár azonban nincs, a főorvos rendszeresen operál jó általános állapotú 75 éven felülieket is, de fiatal, 35 év körüli páciensei is vannak. Azt mondja, a mélyagyi stimulációs eljárással folyamatosan zajlanak a világban új kutatások, egy torontói idegsebész pél­dául Alzheimer-kórban szenvedőknél a memóriaközpont ingerlésével próbálkozik, de annak sikerességéhez még sok tapasztalat kell. Valálik István döntően Parkinson-kóros és remegéses kórképekben szenvedőket operál ezzel a technikával, de volt már tízéves betege is, akinek egy ritka anyagcserezavar miatt volt szüksége a műtétre.

Agyi pacemakerrel is gyógyíthatók mozgászavarokat okozó betegségek