A fagyasztás élethez segíthet, de árthat is
Egy hónapja sincs még annak, hogy beszámoltunk arról a már elvégzett műtétről, ahol a beteg testhőnérsékletét drasztikusan lecsökkentették, hogy így nyerjenek időt az életmető operáció elvégzéséhez. Ennél jóval elterjedtebb a mesterségesen megtermékenyített petesejtek lefagyasztása a későbbi felhasználás reményében.
Azonban ez a technika egyáltalán nem veszélytelen az ilyen módon létrejött gyermekek számára, amint azt egy dániai kutatás a Medicalonline cikke szerint megállapította.
A mindennapi gyakorlatban gyakori, hogy az ovárium stimulációt követően nem egy, hanem több petesejtet is kinyernek a nő petefészkéből. Ezek közül általában egyet IVF célra használnak fel, a többit pedig lefagyasztják, kriokonzerválják. A lefagyasztott megtermékenyített petesejteket egy későbbi IVF során használhatják fel, abban az esetben már nem lesz szükség arra, hogy új petesejtet nyerjenek az ováriumból, mert rendelkezésre áll a kriokonzervált, megtermékenyített petesejt. Ilyen módon egy újabb ovárium stimulációtól és a petefészek hiperstimulációjának a kockázatától is megkímélik a leendő anyát. Emellett, többen a kriokonzerválás mellett szóló érvként hozzák fel azt, hogy a módszer alkalmazásával születő gyermekek születési súlya magasabb, mint a „hagyományos” IVF-gyermekeké.
Felmerülnek azonban etikai aggályok, és azokon túlmenően is vannak óvatosságra intő jelek. Úgy tűnik, hogy a kriokonzerválás a későbbiekben fokozza a gyermekkori daganatok kialakulásának a kockázatát.
Dániai kutatók 37 156 (1996 és 2015 között született), IVF során fogant gyermeknek az adatait dolgozták fel. A 37 156 gyermek közül 3356-nál alkalmaztak kriokonzerválást. Közülük összesen 14 gyermek betegedett meg a 20. életéve előtt daganatos betegségben. Ez 44,4/100 000 betegév incidencia-rátát takar, ami szignifikánsan magasabb, több, mint kétszeres ráta, mint az asszisztált reprodukciós eljáráson át nem esett anyák gyermekeinél tapasztalt 17,5 daganatos megbetegedés/100 000 betegév.
Az emelkedett rákkockázat elsősorban a leukémiák (HR 2,87), neuroblasomák (HR=6,93) és a szimpatikus idegrendszer egyéb daganatos megbetegedéseire (HR=7,82) vezethető vissza. A kriokonzerváláson kívül az asszisztált reprodukció egyéb aspektusai nem hozhatók kapcsolatba emelkedett daganatkockázattal.
A kriokonzervált megtermékenyített petesejtekből születetteknél tapasztalható megemelkedett gyermekkori daganatkockázat pontos oka nem ismert. A citált közlemény első szerzője úgy véli, hogy a tapasztaltak hátterében a kriokonzerválás kiváltotta epigenetikai módosulások állhatnak, amiknek a megtörténtét állatkísérletesen már kimutatták. Ezek az epigenetikai módosítások bizonyos, a daganatok kialakulásáért felelős gének be- és kikapcsolását okozhatják.
Lehetséges, hogy az asszisztált reprodukcióval összefüggésben alkalmazott ösztrogén és progesztogén komponensek felelősek a fokozott daganatrizikóért; az ösztrogéneket már korábban is karcinogénekként írták le.
Nem zárható ki a biológiai szelekció szerepe sem, hiszen a kriokonzervált embriókhoz abban az esetben nyúlnak csak vissza, ha a friss embrió beültetése azt megelőzően nem volt sikeres. A friss embrióbeültetés eredménytelensége hátterében pedig állhatnak kedvezőtlen genetikai adottságok, amik (részben) a következő próbálkozásnál alkalmazott embrióra, jelen esetben a kriokonzervált embrióra is vonatkoznak.
