A jövőben kinőhetnek a felnőttek hiányzó fogai

Sokunknak lehet hátborzongató emléke idősebb rokonainak szájban csattogó vagy éjszakára pohárban úszó műfogsora. Manapság aki megteheti, a fogbeültetést választja, de ez borsos ára mellett nem is mindig sikeres. A legideálisabb persze az lenne, ha új fogakat tudnánk növeszteni az elvesztettek helyébe, de mindeddig ábrándnak is túl fantasztikus volt. Azonban japán tudósok most az Index cikke szerint találtak módot a fog újra növesztésére, bár ez egyelőre még csak állatkísérletben volt sikeres.

A Kyotói Egyetem és a Fukui Egyetem kutatói egy gén elnyomásával sikeresen indították be új fogak fejlődését. A felfedezésükről szóló beszámolót a Science Advances közölte.
Egy átlagos felnőttnek 32 foga van, az esetek egy százalékában vele születetten kevesebb vagy több lehet ennél. A japán tudósok ennek okait vizsgálták.

Az egyes fogak morfogenezise rengeteg molekula összjátékán múlik, mint a csontmorfogenetikus fehérje vagy a BMP- és a Wnt-jelanyag – magyarázza Kacu Takahasi, a kutatás szerzője.

A BMP és a Wnt azonban sok más csontfejlődési folyamatban is részt vesz a szervezetben, ezért ezek manipulációja nem kívánt mellékhatásokhoz vezet. A magzati fogfejlődésért felelős gén, az USAG-1 azonban megoldja ezt a problémát.
Tudtuk, hogy az USAG-1 elnyomása jó a fognövekedésnek, de nem tudtuk, hogy elegendő-e – magyarázta Takahasi.

A kísérletek során antitestekkel akadályozták az USAG-1 működését fogatlanul születő kísérleti egerekben, ez azonban visszavetette a születések számát. Ekkor egy másik monoklonális antitesttel próbálkoztak, ami csak az USAG-1 és a BMP kapcsolatát bontotta fel.

A kísérlet során kiderült, hogy a BMP jelei alapvető szerepet játszottak abban, hogy hány fog alakul ki. Egy esetben az antitestkezelés egy teljes fog kinövését eredményezte, ami különben nem történt volna meg.

Ezt az eredményt sikeresen megismételték menyéteken is, ami azért fontos, mert a menyétek az emberhez hasonlóan fogváltók, vagyis ők is tejfogakkal kezdik az életüket. A kutatók további állatkísérletekre készülnek: következő körben kutyákon és disznókon próbálják ki a fognövesztő kezelést. Ha ezek sikerrel járnak, az eljárást veleszületett foghiány gyógyítására fogják használni.

Megfejtették a fognövesztő gén titkát