A klasszikus zene nemcsak az érzelmeinkre, a szervezetünkre is hat
A fiatalok körében gyakori az a nézet, hogy a klasszikus zene gyakorlatilag halott, néhány “ősbölényen” kívül senkit sem érdekel. Pedig mint egy friss kutatás kimutatta, ez a zenei műfaj még a szervezet működését is befolyásplja, sőt, összhangot teremt a hallgatók között – számolt be róla a 24.hu.
A Scientific Reports című folyóiratban megjelent új tanulmány szerint azok az emberek, akik együtt hallgatnak zenét, gyakran számolnak be arról, hogy a közös élmény hatására erőteljes kapcsolatot éreznek egymással. Most kiderült, hogy a fizikai reakciók — beleértve a szívritmust, a légzést és a bőr vezetőképességét — szinkronizálódnak a közönség tagjai között a klasszikus koncerteken.
Külön érdekessége a kutatásnak, hogy mérhető a különbség a személyiségtípusok között. Azok, akik magukat nyitottabbnak, extrovertáltabbnak tartották, nagyobb valószínűséggel kerültek összhangba társaikkal, mint azok, akik inkább befelé fordulók.
A vizsgálathoz Wolfgang Tschacher, a Berni Egyetem pszichológusa, és munkatársai 132 nézőt figyeltek meg három klasszikus koncerten keresztül. Mindhárom koncerten ugyanazokat a vonósnégyes darabokat játszották: Ludwig van Beethoven c-moll vonósötösét (Op. 104), Johannes Brahms Op. 111 G-dúr, és a Brett Dean Epitaphs című művét.
A járvány alatt távolabb ültek egymástól az emberek, ugyanakkor megfigyelték, hogy ugyanazoknál a részeknél vert gyorsabban vagy lassabban a résztvevők szíve, sőt még a libabőr is volt, hogy azonos pillanatokban bukkant fel többeknél. A kutatók más műfajokra is szeretnék kiterjeszteni a megfigyelést, mivel arra számítanak, egy-egy műfajnál még ennél is erősebb lehet az összhang.
