A rákot is kiszimatolja a mesterséges orr
A kutyák fantasztikus szaglását már egy ideje kezdik felhasználni a diagnosztikában, hiszen ezek az állatok megfelelő oktatás után képesek kiszagolni a különféle betegségeket, köztük a daganatokat is, de bevetettek már kutyákat a COVID felismerésére is. Az Index viszont nemrégiben arról írt, hogy az ember konkurenciát támasztott a kutyának, s olyan “mesterséges orrot” alkotott, amely szintén nagy pontossággal képes kiszűrni bizonyos rákfajtáka vérmintából.
Az áttörésről az Amerikai Klinikai Onkológusok Társaságának (ASCO) virtuális kongresszusán számoltak be. Első hallásra szinte hihetetlennek hangzik, de úgy tűnik, igaz: egy elektronikus orr képes volt különbséget tenni egészséges egyének, illetve hasnyálmirigy- vagy petefészekrákban szenvedő betegek vérmintája között, azok szaga alapján. A módszernek külön jelentőséget ad, hogy a fenti rosszindulatú daganatok sokszor nem okoznak korai tünetet, így diagnózisukra gyakran már túl későn kerül sor.
A módszer a jóindulatú daganatok elkülönítésére is alkalmas. A Pennsylvaniai Egyetem kutatói vizsgálatuk során a hasnyálmirigy és a petefészek rákos, illetve jóindulatú daganataiban szenvedő betegek vérét, valamint egészséges résztvevők mintáit vizsgálták a mesterséges orr segítségével, amely 90 százalékos (hasnyálmirigy), illetve petefészek-daganat esetében 95 százalékos pontossággal tudott különbséget tenni a minták között. Erica L. Carpenter, a vizsgálatot végző laboratórium vezetője szerint egy merőben új módszerről van szó, amely segíthet a betegség időben történő felismerésében!
A klinikai tanulmány szerzői felhívták a figyelmet arra is, hogy nagyon nagy szükség lenne még több rosszindulatú daganatos betegség korai felismerésére. A petefészekrák esetében csak az Egyesült Államokban 21 000 esetről van szó évente, mely jelenleg 14 000 beteg halálához vezet. A betegség korai felismerése esetén viszont a páciensek 98 százaléka megmenthető lenne. A hasnyálmirigyrák szintén kezelhető lenne korai diagnózis esetében, jelenleg azonban még a petefészekráknál is rosszabb a betegség prognózisa, mivel az esetek legnagyobb részét csak akkorimserik fel, amikor már túl késő. A hasnyálmirigyrákra és az azzal kapcsolatos problémákra a közelmúltban több közismert hazai és külföldi személy hívta fel a figyelmet.
A módszer alapja, hogy a sejtek osztódása során „melléktermékek” keletkeznek, amelyek különböznek egészséges, illetve jó- és rosszindulatú daganatsejtek esetében. Ezek a melléktermékek a vérben is megjelennek, és a kutatók által kifejlesztett szenzor ezeket érzékelni képes, és különbséget tud tenni közöttük. A tanulmány szerzői felhívják a figyelmet arra, hogy ezek csak az első eredmények, melyek 93 résztvevő vizsgálata alapján születtek, tehát szükség van még nagyobb, több páciens részvételével történő vizsgálatokra is. Az eredmények azonban biztatóak, a vizsgálatot végzők szerint ritkán látni ennyire kis átfedést a betegek, illetve a kontrollcsoport adatai között. Jody R. Piltz-Seymour, a tanulmány másik szerzője abban reménykedik, hogy a módszer továbbfejleszthető lesz más rosszindulatú daganatok korai felismerésére is.
A hírnek magyar vonatkozása is van, a vizsgálat egyik szerzője, Tanyi János a Debreceni Egyetemen szerezte orvosi diplomáját, majd Budapesten dolgozott, és Texas államon át került Pennsylvaniába.
