A rossz alvók nappalából is eltűnik az öröm
Azt, hogy a tisztességes alvás megvonása milyen romboló hatással van az emberi pszichére, a XX. századi diktatúrák kinzásmódszerei óta nem kell erősítgetni, de még a csecsemőt gondozó anyák is számtalan empírikus tapasztalattal szolgálhatnak. Most ráadásul az Origó beszámolója szerint ezt még tudományos vizsgálatok is alátámasztják.
A Health Psychology tudományos szaklapban frissen publikált tanulmány bebizonyította, hogy a kialvatlanság hatására bizony eltűnhetnek az örömök a mindennapjainkból.
Már az éjszakai alvás időtartamának kisebb ingadozásai is súlyos következményekkel járhatnak arra vonatkozólag, hogy az emberek hogyan reagálnak másnap a mindennapi élet eseményeire – mondta Nancy Sin pszichológus, a Brit Kolumbiai Egyetem munkatársa a ScienceAlert online tudományos portálnak.
Sin és munkatársai csaknem 2000 önkéntes, 33-84 év közötti felnőtt felmérési adatait használták fel a kutatásukhoz. Az alapállapotuk felmérése után a résztvevőket arra kérték, hogy nyolc egymást követő napon át számoljanak be az alvásuk időtartamáról, a napi stressz-szintjükről, valamint a pozitív és negatív események tapasztalatairól.
Az eredmények alapján arra jutottak, hogy amennyiben egy ember valami pozitívumot, például egy ölelést vagy a természetben töltött időt tapasztal, akkor általában boldogabbnak érzi magát. Ám ha a megszokottnál kevesebbet alszik, akkor kevésbé tudja érzékelni ezeket a pozitívumokat a mindennapjai során.
A tudósok szerint szerencsére a hatás a másik irányba is működik, tehát megfordítható. Ha valaki eleget alszik, akkor egyfajta védelmet kap a stresszel szemben és a szemlélete is pozitívabbá válhat.
Ez a hatás ráadásul még jelentősebben jelentkezik azoknál, akik komoly egészségügyi problémákkal, például krónikus fájdalommal küzdenek.
A kutatók azonban nem találtak kapcsolatot az alvás időtartama és a negatív reakciók között, ami meglepte őket. Ebből arra következtetnek, hogy az alvás nem a negatív, hanem inkább a pozitív érzelmeket befolyásolja. A napi eseményekre adott reakciók ráadásul megjósolhatják a későbbi alvásminőséget, ezt korábban néhány tanulmány már kimutatta.
Sin és csapata kiemelte, hogy a tanulmányuknak megvannak a maga korlátai, mivel adataik a betegek visszajelzéseire támaszkodnak, ami azonban nem mindig pontos. Ám ez az egyik első olyan tanulmány, amely a laboratóriumi körülményekkel ellentétben természetes körülmények között vizsgálja az alvás ezen hatásait.
A szakemberek adatai ezért lehetnek különösen hasznosak a jövőbeni, hosszú távú eredményeket vizsgáló tanulmányok során.
Végül hangsúlyozták: az alvásnak egyértelműen prioritásnak kell lennie az életünkben. Ha ugyanis eleget pihenünk, gyakrabban és intenzívebben élhetjük meg az örömteli dolgokat.
