A szalmonella képes az antibiotikum-rezisztenciát más baktériumoknak átadni
A szalmonella már önmagában is elég veszélyes baktérium, akár halállal végződő megbetegedést is okozhat. Régebben többször előfordult, hogy a tojás fertőződött meg vele, mostanában Ukrajnából érkező csirkehúsban is találtak ilyen baktériumot. Egy új magyar vizsgálat szerint, melyről az MTI is beszámolt, ráadásul nemcsak arra képes, hogy ellenállóvá váljon az antibiotikumokkal szemben, hanem ezt a képességét más, betegséget okozó baktériumoknak is át tudja adni.
A közelmúltban a rezisztens szalmonella bélbaktérium genetikai állományában két olyan DNS-szakaszt sikerült azonosítaniuk az Agrár-biotechnológia és precíziós nemesítés az élelmiszerbiztonságért Nemzeti Laboratórium kutatóinak (Agrár-biotechnológia NL), amelyek révén a rezisztenciát okozó gének más baktériumfaj sejtjébe is átjutnak, így terjesztve az antibiotikum-ellenálló képességet baktériumokban – olvasható a közleményben.
A laboratóriumban folyó másik kutatásban az Agrár-biotechnológia NL Növény-biotechnológiai szekciójának kutatói hatékony és biztonságos növénynemesítési technológiák fejlesztésén és a betegségekkel, szélsőséges környezeti tényezőkkel szemben ellenálló élelmiszer- és takarmánynövény-fajták – búza, árpa, kukorica és burgonya – létrehozásán dolgoznak – ismertették, megjegyezve, hogy a klímaválság, a kór- és károkozók terjedése, a vízhiány világszerte veszélyezteti a biztonságos élelmiszer-termelést.
A beszámoló szerint a burgonya kórokozói közül a növényelhalást is előidéző karanténbaktériumra (Ralstonia solanacearum) és a burgonyavészt okozó fitoftóra gombára rezisztens burgonyafajták előállításához a célgének kiválasztása és mutációja már megtörtént, a rezisztencia tesztelése folyamatban van. A gombakórokozóknak – lisztharmat, fuzárium – ellenálló kalászos gabonafajták előállításhoz a kutatók olyan genomszerkesztési rendszert dolgoztak ki, amely precíz mutációk létrehozását teszi lehetővé búzában idegen gének bevitele nélkül. Az Állat-biotechnológiai szekcióban pedig emlősökre és madarakra dolgoznak ki precíziós nemesítési eljárásokat. Az elsődleges cél, hogy számos kiválasztott gén optimalizált szerkesztésével az élelmiszer-biztonsághoz és a mikotoxinokkal szembeni ellenálló képességhez hozzájáruló hasznos génváltozatokat alakítsanak ki. A kutatóknak a munka során sikerült nyulakban azonosítaniuk számos, a méregtelenítés folyamatában részt vevő monooxigenáz enzimet, amelyek szerepet játszhatnak a mikotoxinok lebontásában.
Az intézmény közleménye szerint a kutatási projekt a Széchenyi Terv Plusz Programban valósul meg 2,431 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatás segítségével.
Az Agrár-biotechnológia és precíziós nemesítés az élelmiszerbiztonságért Nemzeti Laboratórium 2022-ben kezdte meg működését. A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont (HUN-REN ATK), a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) és a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont (HUN-REN SZBK) konzorciális összefogásában megvalósuló nemzeti laboratórium középpontjában a mikroba-növény-állat alkotta rendszer komplex kutatása áll.
A növény- és állat-biotechnológia területén olyan innovatív precíziós nemesítési technológiák kidolgozása folyik, amelyekkel hatékonyan és biztonságosan lehet célzott genetikai változtatásokat kialakítani idegen gének bevitele nélkül – írták a közleményben.
Az antibiotikum-rezisztencia terjesztéséért felelős DNS-szakaszt azonosítottak a szalmonellában
