A tartós folyadékhiány szívelégtelenséghez vezethet

A nagy nyári melegeknek, úgy tűnik, hosszabb időre búcsút mondhatunk, így sokan azt gondolhatják, a folyadékbevitelre már nem kell annyira odafigyelniük. Pedig a dehidratáltságnak hosszabb távon akár a szívelégtelenség kialakulásában is szerepe lehet, ahogy arra az amerikai Nemzeti Szív, Tüdő és Vér Intézet kutatása is rámutatott az MTI híre szerint. Eredményeiket az Európai Kardiológiai Társaság idei kongresszusán is ismertetik.

„Kutatásunk azt jelzi, hogy a jó hidratálás fenntartása megelőzheti, vagy legalábbis is lelassíthatja azokat a változásokat a szívben, amelyek szívelégtelenséget idéznek elő. Eredményeink azt jelzik, hogy figyelni kell a naponta elfogyasztott folyadék mennyiségére, és azonnal cselekedni kell, ha kevés folyadékot fogyasztunk” – idézte Natalia Dmitrievát, a tanulmány vezető szerzőjét a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

Az emberi szervezetnek naponta átlag 1,6-2,1 liter folyadékra van szüksége nők és 2-3 liter férfiak esetében. De a felmérések világszerte azt mutatják, hogy sok ember még a minimálisan javasolt folyadékmennyiséget sem fogyasztja el. A szérum nátriumion a szervezet hidratálásának egy pontos fokmérője: ha az emberek kevés folyadékot fogyasztanak a szérum nátriumion-koncentráció a vérben nő. A szervezet ugyanis akkor vizet tart vissza, aktiválva azt a folyamatot, amelyről közismert, hogy a szívelégtelenség kialakulásához vezethet.

A kutatók több mint 15 ezer ember bevonásával azt vizsgálták, hogy a szérum nátriumion-koncentráció mint a hidratálás fokmérője jelzi-e a középkorúaknál a szívelégtelenség 25 évvel későbbi kialakulását.

Vizsgálták továbbá a hidratálás és a balkamra-hipertrófia – a szívkamra falának megvastagodása – közötti kapcsolatot, amely a szívelégtelenség diagnózisának az előjele. A résztvevők 44-66 évesek voltak a vizsgálat kezdetén és 70-90 évesek annak lezárultával.
Kimutatták, hogy a magasabb szérum nátriumion-koncentráció a körépkorúaknál összefüggésben áll mind a szívelégtelenséggel, mint a balkamra-hipertrófiával 25 évvel később. Minden literenkénti 1 mmol növekedés a szérum nátriumion-koncentrációban a középkorúaknál 1,2 és 1,11 eséllyel növelte a balkamra-hipertrófia és a szívelégtelenség kialakulását 25 évvel később.

Mindkettő kockázata 70-90 éves korban elkezdett növekedni, ha a szérum nátriumion-koncentráció meghaladta a 142 mmol/litert középkorban.

A szervezet megfelelő hidratálása csökkentheti a szívelégtelenség kialakulásának kockázatát