Az egészséges életmód az elbutulást is lassítja
Úgy tűnik, kár új és új ürügyet keresni arra, miért nem térünk át egészségesebb életmódra. Amerikai kutatók az MTI információja szerint arra az eredményre jutottak, hogy az egészséges táplálkozás ée a sok mozgás nemcsak testi, de szellemi egészségünket is segít megőrizni. Bizonyságul szolgál erre az a vizsgálat, amely egy természetben élő amazóniai törzs tagjainak időskori agykapacitását vetette össze amerikai és európai kortársaikkal.
A nemzetközi kutatócsoport azt találta, hogy a tsimanék az öregedéssel kisebb mértékű agysorvadást szenvednek el, mint az európai és az amerikai lakosok: 70 százalékkal lassabb az agy térfogatvesztése, mint a nyugati populációban. Az agysorvadás felgyorsulása az elbutulás, vagyis a demencia jele.
A tanulmány a Journal of Gerontology, Series A: Biological Sciences and Medical Sciences című gerontológiai szakfolyóiratban jelent meg.
Noha az iparosodott társadalmakban élők hozzáférnek a modern egészségügyi ellátáshoz, életmódjuk mozgásszegény, étrendjük telített zsírokban gazdag. Ezzel szemben a tsimanék alig jutnak egészségügyi ellátáshoz, azonban szélsőségesen sokat mozognak, rostokban gazdag étrendjük zöldségekből, halból és sovány húsból áll.
„A tsimanéknál csodálatos természetes kísérletet láttunk arról, milyen pusztítóan hat a modern életmód az egészségünkre. Eredményeink azt mutatják, hogy az agysorvadás lényegesen lelassítható ugyanazokkal az életmódtényezőkkel, amelyek látványosan mérsékelik a szívbetegségek kockázatait” – mondta Andrei Irimia, a Dél-kaliforniai Egyetem gerontológusa.
A kutatók 746 felnőtt tsimane önkéntest vizsgáltak meg, életkoruk 40 és 94 év között volt. Falvaikból a legközelebbi városba, a bolíviai Trinidadba vitték őket, az út két teljes napon át tartott folyón és közúton.
A városban CT-felvételeket készítettek az agyukról, amelynek alapján kalkulálták az agytömegüket és a volumen kapcsolatát az életkorukkal. Ezután az eredményeket az amerikai és európai ipari társadalmak hasonló adataival vetették össze.
Megállapították, hogy a középkorúak és idősek agymérete közötti különbség 70 százalékkal kisebb a tsimanéknál, mint a nyugati embereknél. Eszerint a bolíviai törzs lakói sokkal lassabb agysorvadást élnek át, ami a demencia kisebb kockázatát jelenti.
„Lehetséges, hogy a mi nyugati, mozgásszegény életmódunk, cukrokban, zsírokban gazdag étrendünk felgyorsítja az agysorvadást, ami sebezhetőbbé tesz bennünket az Alzheimer-kórral és más betegségekkel szemben” – mondta Hillard Kaplan, a Chapman Egyetem antropológusa, egészségügyi közgazdásza, aki majdnem két évtizede vizsgálja a tsimanék életmódját.
Az agysorvadás lassításának titka egy amazóniai törzs életmódjában rejlik
