Az evolúció alakította ki az ember függőségre való hajlamát

Azzal már régóta tisztában van a tudomány, sőt, manapság már sok laikus is, hogy a függőségre való hajlam öröklődik. Ugyanakkor most egy a Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban megjelent tanulmány szerint, amelyet a medicalonline.hu is szemlézett, az addikció nagyobb esélye bizonyos fokig az egész emberi nem sajátja, s elsősorban evolúciós okokra vezethető vissza.

Ennek magyarázata a Kent State University kutatói szerint az, hogy az emberi agyban a jutalmazásért felelős területén lényegesen több dopamin ( vagyis boldogsághormon) és Y neuropeptid képes megkötődni, mint a főemlősök esetében – de például a csimpánzoknál több, mint a gorilláknál.

Ez az evolúciós változás segített kb. 5 millió évvel ezelőtt abban, hogy őseink, az ekkor már két lábon járó főemlősök magasabb zsírtartalmú táplálékot kedveljenek, ami hatékonyabb üzemanyagot jelentett az agy energiaellátásához és nemzedékek alatt a megnövekedett agytérfogat kialakulásához vezetett. Ehhez azonban a főemlősökhöz képest magasabb testzsírszázalék és fokozottabb addikciós hajlam is társult, vagyis a hedonista evési szokások, az alkohol abúzus vagy a szerhasználat hátterében is ez a járulékos hatás jelenik meg.

Evolúciós okokra vezethető vissza az obezitás és az addikció