Canossa 13
Miközben kimondta e szívderítő szavakat, tekintete a lágyékomon lévő diónyira duzzadt nyirokcsomóra tévedt.
– Álljunk csak meg! Ezt mikor látta először ekkorának? – Hónapokkal ezelőtt, még a lábműtétem idején. Jeleztem a sebészeknek, de hosszú ideig azt mondták, a csontvelőgyulladás okozza, majd legutóbbi találkozásunkkor ki akarták operálni. – Sürgősen tudni akarom, mi ez! Addig nem csinálunk semmit. A lehető leghamarabb keressen fel egy tisztességes belgyógyászt, azután az eredménnyel jelentkezzen nálam! Hosszas telefonálásokat követően sikerült felkeresnem kettőt is, de azt, hogy melyik bizonyult tisztességesnek, inkább az olvasóra bíznám.
Előbb eljutottunk egy akkor még jó hírű intézmény főorvosához, aki egy szinte teljesen kiürített osztályon fogadott. Együttérző tekintettel meghallgatta beszámolómat, morfondírozás közben lebonyolított egy közelgő, nagyobb lélegzetű sítúrával kapcsolatos telefonbeszélgetést, majd közölte, hogy az osztály túlterheltsége miatt leghamarabb februárban tudna időt szakítani ügyemre. Miután elbúcsúztunk, hirtelen felindulásból feltárcsáztam egy magánkórház telefonszámát, ahol néhány óra múlva megvizsgált egy udvarias belgyógyász.
Átnyújtottam a nálam lévő leleteket és felvázoltam az elmúlt időszak tapasztalatait – különös tekintettel az előző nap történtekre –, eközben ő akkurátus mozdulatokkal készített egy EKG-t, majd egy januári találkozás lehetőségével átnyújtotta névjegyét, kikísért minket a recepcióhoz, ott kezünkbe adott egy szabad szemmel jól látható végösszeget tartalmazó számlát, majd kellemes ünnepeket és jó egészséget kívánva szelíden mosolyogva kezet nyújtott.
Hullafáradtan, lógó orral tartottunk hazafelé, amikor barátom, DokiGyuri bátyám hívott, és arról tájékoztatott, hogy amennyiben másnap egy háziorvosi beutalóval a kezemben felkeresem a lakhelyünkhöz közeli rendelőintézetet és alávetem magam néhány rutinellenőrzésnek, jó esély mutatkozik arra, hogy az új évet részletes belgyógyászati kivizsgálással kezdhessem.
Másnap jó helyismerettel rendelkező barátnőnk segítségével minden vizsgálatot elvégeztettünk, a leleteket az intézmény főorvosa a következő szavak kíséretében adta át: – Nekem nagyon gyanús, hogy ez valami daganatos megbetegedés. Az év eleje óta hónapokat töltöttem kórházakban, átestem két lábműtéten, erre most három nap leforgása alatt két orvos is rákra gyanakszik a tüneteim alapján? Ennél, csak boldogabb új év következhet.
