Canossa 23
A korabeli dokumentumok szerint február 28-án az első széria M-CHOP protokoll részeként CHOP kezelést kaptam, s ezzel párhuzamosan a Mabthera immunterápia is elindult. Szemtanúk egybehangzó véleménye szerint egyre makacsabban tagadtam meg az ápolók étkezésre, gyógyszerbevételre irányuló kéréseit, egyre barátságtalanabbul viselkedtem.
Az előző epizódban említett agysebészi szakvéleményre hivatkozva orvosaim a sugárterápiás osztály vezetőjével is felvették a kapcsolatot, és a diagnosztikai leletek képei alapján a professzor úr arra a következtetésre jutott, hogy a szakzsargonban kobalt ágyúnak nevezett sugárterápiás eszköz bevetésével jó esélyek mutatkoznak a kedvezőtlen folyamatok visszafordítására és nem kizárt azok megszüntetése sem. A terápia megkezdésének egyik feltétele, hogy azt megelőzően az érintett egy személyes interjún is részt vegyen. Az e célra kijelölt időpontban értem jött a fáradhatatlan betegszállítók egyike, s a célpontba juttatott.
Az interjúra várók között talán a negyedik lehettem, amikor fuvarosom sürgős hívást kapott. Egy akkut esetet kellett sovány disznó vágtában a műtőbe juttatnia, mert ott már a delikvensre várt egy sebész és az asszisztencia, teljes ornátusban, bemosakodva. Tekintve, hogy járóképességem hagyott maga után némi kívánnivalót, betegszállítóm azzal az ígérettel hagyott hátra a kerekesszékben, hogy amint teljesítette küldetését, értem jön, ha időközben végeznék, kérjem meg az asszisztensnőt, értesítse diszpécserüket, s ő majd értem küldi valamelyik kollégáját. A várakozás kissé hosszabbra nyúlt annál, mint amit vesém akkori állapotában képes volt tolerálni.
Egy éppen arra haladó intézményi dolgozótól megkérdeztem, merre találom a mellékhelyiséget. Ő átlagos értelmi képességű ember számára könnyen értelmezhető módon elmagyarázta a légvonalban nagyjából 20 méterre fekvő objektum elérési útvonalát. Én a székben ülve elindultam és megpróbáltam követni az utasításokat. Akkor egy örökkévalóságnak tűnő ideig bolyongtam a viszonylag egyszerű architektúrájú folyosón kerekezve, de nem sikerült rálelnem a toalettre. Erőtartalékaim végéhez közeledvén hirtelen úgy határoztam, inkább elindulok újra a kiindulási ponttól. Innen már ismerős lehet a folytatás.
Eltévedtem.
