Magyar kutatók vizsgálják a Covid genetikai hátterét
Az elmúlt időszakban szerencsére már bőven magunk mögött hagytuk a Covid-19 okozta ijedtséget és a világjárvány egyéb fájdalmas velejáróit.
TovábbAz elmúlt időszakban szerencsére már bőven magunk mögött hagytuk a Covid-19 okozta ijedtséget és a világjárvány egyéb fájdalmas velejáróit.
TovábbMinél többen kapják meg a koronavírus elleni oltást világszerte, annál több adat gyűlik össze ezek nem tervezett mellékhatásairól illetve nem kalkulált kockázatairól is.Az eddigi legnagyobb vizsgálat a Pfizer és különösen a Moderna vakcináival kapcsolatban jutott tovább gondolásra érdemes eredményre. Az idén áprilisban a JAMA Cardiology című szaklapban megjelent tanulmányról az OTSZ online kiadása számolt be.
TovábbMinden új hatóanyag engedélyezésénél az egyik legfontosabb szempont, hogy vannak-e mellékhatásai, s ha igen, mennyire gyakoriak vagy súlyosak. A legtöbb esetben az eljárás részben ezért hosszadalmas. A koronavírus-fertőzés oltóanyagánál azonban nem telt el elég idő a tömeges alkalmazás előtt, így néhány mellékhatást csak mostanában azonosítottak, ahogy erről a 24.hu is beszámolt.
TovábbA koronavírus-fertőzés hosszabb távú hatásaival már eddig is sokat foglalkoztak a szkemberek, itthon is működnek poszt-Covid ambulanciák a kései tünetek mérséklésére, illetve megszüntetésére.
TovábbEurópa minden országában és az Egyesült Államokban is kampány folyik azért, hogy minél többen oltassák be magukat legalább kétszer, hogy megakadályozzák a járvány terjedését, s cdökkentsék a megbetegedés kockázatát. Igen, de meddig és milyen mértékben véd a vakcina? Ezt vizsgálták egy nagylétszámú amerikai kutatásban, melyről az MTI is beszámolt.
TovábbNoha már korábbi megfigyelések is utaltak rá, most egy nagy létszámon alapuló kutatás megerősítette, hogy a dohányosok, sőt már a dohányzásra hajlamosító génekkel rendelkezők is jóval nagyobb eséllyel fertőződnek meg a koronavírussal, s a betegség lefolyása is sokkal súlyosabb lehet – írja a 24.hu a Thorax tudományos folyóiratra hivatkozva.
TovábbSzeretné, ha a koronavírus elleni védelmet megúszhatná egy egyszerű orrspray befújásával? Egyesült államokbeli kutatók az MTI szerint most egy SARS-CoV-2 antitest és egy másik Igmellenanyag kombinálásával létrehozott hatóanyag létrehozásával kisérleteznek, amely ilyen egyszerűen, orrba juttatva fejtené ki hatását.
TovábbValószínűleg elképzelni sem tudjuk teljes mélységében azt a fizikai-lelki megterhelést, amelyet az egészségügyi dolgozóknak el kellett viselniük a koronavírus-járvány elleni harcban. De míg az első hullám idején a társadalom igyekezett minden módon kifejezni háláját ezeknek az embereknek, a további hullámoknál már kevesebb energiajutott erre. Már csak ezért is érdemes odafigyelni arra az interjúra, amelyet az Index újságírója készített az ÉV Covid orvosának választott Kulja Andrással, s amelyet az alábbiakban mi is megosztunk olvasóinkkal.
TovábbMagyarországon is sokaknak jelent problémát az, hogy bár a koronavírus-fertőzésből már kigyógyultak, bizonyos tüneteik nem akarnak elmúlni, így életminőségük tartósan romlik. Nekik segíthet teljes tünetmentesség elérésében a rendeszeres testmozgás, legalábbis egy brit kutatás szerint, amelyet az MTI is idéz
TovábbJó hírünk van azoknak az embereknek, akik 0-ás vércsoportúak, s még nem kaptak koronavírus elleni védőoltást. Egy magyar szakember megállapítása szerint az ilyen vércsoportúaknak koronavírus-fertőzés esetén kisebb az esélyük a súlyos tüdőgyulladásos szövődményre s a lélegeztetőgépre kerülésre, mint az A vagy AB vércsoportúaknak. A virológus M1 tévén beszélt erről, s szavait az MTI is idézte.
TovábbAz idén, úgy tűnik, lassan akar beköszönteni a tavasz, pedig nemcsak a hangulatunk, de a szervezetünk is igényelné már a napsütést és az ennek hatására termelődő D-vitamint. Sajnos a mi éghajlatunkon a legtöbb ember hiányt szenved ebből a fontos vitaminféléből, pedig, ahogy a Hirado.hu nyomán az Origo írja, még a koronavírus fertőzés leküzdésében is segít az emelt dózisú D-vitamin.
TovábbEgyre több ország függeszti fel ideiglenesen az AstraZeneca svéd-brit gyógyszergyár vakcinájának beadását a veszélyes mellékhatások jelentkezése miatt. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA)először úgy vélekedett, hogy az előnyök messze felülmúlják az esetleges mellékhatások veszélyét, a 24.hu híre szerint csütörtökön mégis ülést tart ez ügyben.
TovábbA koronavírus-járvány miatti korlátozások emberek millióit kényszerítették több-kevesebb időre a négy fal közé. Ez egyéb problémák mellett sokaknál gyakoribb nassoláshoz és ennek következtében súlynövekedéshez is vezetett. Az elhízás pedig már így is népbetegség, több krónikus betegség előidézője lehet, sőt, ahogy az MTI híre szerint egy angol kutatás megállapította, még a COVID-19 fertőzés kimenetelét is károsan befolyásolja.
TovábbA halálos kimenetelű koronavírus-fertőzésekről sokat hallhatunk,olvashatunk, de ritkább az olyan hír, ahol nagyon súlyos életveszélyes állapotból sikeresen meggyógyítottak volna beteget. A Medicalonline nemrégiben a SOTE tájékoztatása alapján egy ilyen esetről számolt be, ahol egy kismamát és kisbabáját is sikerült megmenteni, s a fiatal nőhetven nap után elhagyhatta a kórházat.
TovábbÚgy látszik, Svédország mindig egy kicsit külön utakon jár a koronavírus-járvány elleni védekezésben. Tavasszal még a nyájimmunitást próbálták kialakítani, de ez a módszer csődöt mondott. Most éppen az Index tudósítása szerint a maszkhasználatot tartják fölöslegesnek, mert a WHO ajánlása ellenére nem látják elég hatékonynak a koronavírus terjedésének megakadályozására.
TovábbSajnos az elmúlt néhány hónapban hazánkban is egyre szomorúbb adatokról olvashatunk a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban. Ma ár alig akad ember, akinek ismeretségi körében ne lenne fertőzött. Így különösen fontos, hogy tudjuk, mekkora a valószínűsége annak, hogy egy ismerősönktől, akivel személyesen találkoztunk, s utóbb fertőzöttnek bizonyult, elkaptuk a betegséget.
TovábbSzeptemberre hazánkban is új erőre kapott a koronavírus-járvány, a fertőzöttségi adatok a tavaszinál súlyosabb képet mutatnak. Míg a világon mindenhol, így nálunk is sokan türelmetlenül várják a védőoltást, annak engedélyezéséig érdemes arra figyelni, hogyan erősítsük meg szervezetünket a vírus támadása ellen.
TovábbMiközben egész Európa feltartóztathatatlanul sodródik a járvány második hulláma felé, a gyógyszergyártók minden energiájukat a hatásos oltóanyag kifejlesztésére fordítják. Az orosz vakcina már polgári forgalomba is került, bár a hírek szerint a tesztfázis még nem zárult le egészen, de több gyógyszergyár is komoly előrehaladást ért el a hatóanyag kifejlesztésében, az MTI híre szerint pedig az Európai Bizottság már le is zárta a tárgyalást hat gyártóval az elkészülő oltóanyag megrendeléséről.
TovábbKét kutató is ugyanarra a következtetésre jutott a COVId-dal kapcsolatban a HVG tudósítása szerint. Megállapították, hogy a statisztikák szerint jelenleg a koronavírus-járvány kevesebb halálos áldozatot követel EurópábanA, mint a tavaszi hullám idején, de ennek magyarázata még várat magára.
TovábbA koronavírus legyőzésének egyik kulcskérdése, hogy sikerül-e kifejleszteni hatásos védekezést, ehhez viszont alapvető fontosságú, hogy az emberi szervezet képes-e felismerni a vírust, s ha igen, képes-e megfelelően védekezni ellene. A HVG cikkében amerikai tudósok kutatásait idézi, akik bebizonyították, hogy a fertőzésen átesettek sejtjei igenis képesek voltak erre akár hónapokkal később is.
TovábbMajdnem az egész világ feszülten várja a koronavírus ellen kifejlesztett oltóanyagot, s a kutatók Oroszországtól az Egyesült Államokig versengenek, hogy ki jegyzi be elsőként a hatásos vakcinát (úgy tűnik, most Oroszország fejhosszal győzött).
TovábbAz orosz közvetlen befektetési alap (RDIF), amely már számos beruházási projektben működött együtt a Szaúd-Arábiával, pünkösdhétfőn virtuális sajtótájékoztatón mutatta be az új gyógyszert, az Avifavirt Moszkvában.
TovábbLehet, hogy struccpolitikának hangzik, de szívesebben írunk olyan témáról, amely nem az elkeseredést, a félelmet növeli, hanem tartalmaz valami bíztatót is a jövőre nézvést. Ezért is fogadtuk örömmel azt az interjút, amelyet a HVG közölt Vályi-Nagy Istvánnal, a Dél-pesti Centrumkórházfőigazgatójával a hazánkban először náluk alkalmazott vérplazma-terápia pozitív eredményeiről. Ha vakcina még nincs is a COVID-19-re, de legalább részben hatásos, bár még kísérleti stádiumban lévő kezelés már igen.
TovábbA mostani nagy bezárkózásban sokan észre sem veszik, hogy feltartóztathatatlanul megérkezett a tavasz, még ha a fagyosszentek az ellenkezőjét sugallnák is. Pedig testi-lelki egészségünknek jót tesz a napon töltött idő, sőt, egy, az Origón közzétett tanulmány szerint még a koronavírus-fertőzés legyőzésében is segíthet a magasabb D-vitamin szint, amelyet legegyszerűbben napozássl érhetünk el.
TovábbAz utóbbi másfél hónapban megváltozott életmódunk mellett még a szókincsünk is új kifejezéssel bővült. 2020 előtt nem sokan halottak a laikusok közül a citokinviharról, mára pedig ez vált a legismertebb és legrettegettebb szövődménnyé. Baranyi Lajos évtizedek óta Amerikában élő magyar kutató azonban Haiman Évának, a Magyar Nemzet közölt beszámolója alapján már húsz éve foglalkozik ezzel a túlzott immunválasszal, s biztos abban, hogy megtalálta rá az ellenszert.
TovábbA mostani borúlátásra hajlamosító közegben, a koronavírustól való félelem közepette igazán bíztató lehet az a hír, amelyről Balázs Zsuzsanna számolt be a Qubit oldalán. E szerint a magyar kormány diplomáciai erőfeszítéseinek eredményeképpen hazánk hozzájutott 400 000 tablettányi gyógyszerhez, amelyet hatásosnak ítéltek a COVID-19 kezelésében.
TovábbA koronavírus-járvány teljesen megváltoztatta mindennapjainkat. Ezt megtanultuk elfogadni, de az örökös rossz hírek, a mindennapos járványügyi információk, a halálesetek a bezártsággal együtt lassan felőrlik lelki egészségünket. Ezért a biopsia lehetőség szerint megpróbál inkább bíztató hírekkel is segíteni a jelenlegi helyzetben. Evvel a szándékkal közöljük a Magyar Narancs felületünkön szokatlanul hosszú interjúját Prof Dr. Keserű György Miklós gyógyszerkutatóval.
TovábbA koronavírus szemünk láttára söpör végig a világon, egyelőre úgy tűnik, a védőoltásra még várnunk kell. Ugyanakkor a betegség könnyebb lefolyását elősegítheti egy hatóanyag-kombináció, amelynek egyik összetevőjét hazánkban gyártják a legnagyobb mennyiségben, adta hírül az MTI.
TovábbAz elmúlt hetekben sok olyan eseményt értünk meg, ami a mi életünkben eddig teljesen ismeretlen volt. Holnaptól ez újbb szintre ér egy olyan intézkedéssel, amiről azt hittük, a világháborúval végképp magunk mögött hagytuk, március 28-tól kijárási korlátozás lép érvénybe. Az intézkedésről a kormány a koronavirus.gov.hu oldalon számolt be.
TovábbMinden megbecsülést megérdemelnek azok az egészségügyben dolgozók, akik nap mint nap erejükön felül és gyakran nehéz körülmények között küzdenek a koronavírus-járvány megfékezéséért és a betegek meggyógyításáért. De tisztelet illeti azokat a gondozónőket is, akik a Népszava tudósítása szerint önként vállaltak bizonytalan ideig tartó karantént, hogy ápoltjaik megfertőződését megakadályozzák.
TovábbGyorsan emelkedik hazánkban is a COVID-19 miatt megbetegedettek száma, vasárnapra a kormány koronavírus-oldala már 32 fertőződöttet jelzett, vagyis két nap alatt megduplázódott a számuk. A járványra tekintettel a miniszterelnök péntek este újabb intézkedéseket jelentett be, amelyekről az MTI is beszámolt.
TovábbFrissítés: Már 13 regisztrált koronavírusos beteget kezelnek Magyarországon, 8 iráni, 1 brit és 4 magyar állampolgárt.
Szombat estig hétre emelkedett a koronavírus magyarországi fertőzöttjeinek száma az MTI beszámolója szerint. A hét érintett három különféle forrásból kapta el a betegséget, a két iráni diák hazájából hozta, egy Magyarországon élő brit férfi valószínűleg Olaszországból, egy hetvenéves férfi pedig az őt meglátogató fia által fertőződött meg. Valószínűleg ez utóbbi miatt van okunk aggódni leginkább, ő ugyanis nemcsak az idősebb korosztályhoz tartozik, de krónikus betegséggel is küzd.
Tovább