Ezért okozhat hajnyálmirigy-gyulladást a dohányfüst
A dohányzás tüdőre gyakorolt káros hatásait szinte mindenki ismeri, a cigarettásdobozok is felhívják a figyelmet a veszélyre. Ugyanakkor kevesebb szó esik a hasnyálmirigyben okozott elváltozásokra, holott, amint ezt egy, a Semmelweis Egyetem, Szegedi Tudományegyetem, Pécsi Tudományegyetem kutatása is megerősítette, ez a folyamat nemcsak súlyos betegségeket okozhat, de ráadásul a károsodás visszafordíthatatlan.
Ahogy azt a Medicalonline a Semmelweis Egyetem közleménye alapján megírta, a magyar kutatók a Semmelweis Symposiumon ismertették eredményeiket.
A krónikus hasnyálmirigy-gyulladás Magyarországon évente több ezer embert érint, hatására a szervben ciszták, meszesedések, zsugorodás alakulhat ki, a hasnyálmirigy-vezetékek, az epeúti vezeték beszűkülhet, cukorbetegség és hasnyálmirigy-rák alakulhat ki. Az alkoholfogyasztás mellett a dohányzás is fontos szerepet játszik kialakulásában – mára a dohányzást az egyik legfontosabb kockázati tényezőként tartják számon.
A dohányzás és a betegség közötti összefüggés pontosabb feltárásához a Semmelweis Egyetem és a Szegedi, valamint a Pécsi Tudományegyetem kutatói egy fehérje, a CFTR működését vizsgálták, mivel ennek aktivitása a hasnyálmirigy-gyulladásban szenvedő betegeknél megváltozik.
A CFTR olyan fehérje, mely a só és víz egyensúlyának fenntartásáért felel a szervezet több részén, például a hasnyálmirigyben is. Ha nem működik megfelelően, az egyensúly felborul, a klorid (a só egyik alkotóeleme) nem tud kijutni a sejtből, s mozgása nélkül a víz nem tudja hidratálni a sejtfelületet. A sejteket beborító nyák sűrűvé és ragacsossá válik és elzárhatja a hasnyálmirigy-vezetéket.
A CFTR működésének értékeléséhez a kutatók egészséges és krónikus hasnyálmirigy-gyulladásban (CP) szenvedő betegek (dohányzók és nem dohányzók) verejtékének kloridtartalmát vizsgálták.
Mind az egészséges, mind a beteg dohányosok izzadtságmintáiban magasabb volt a kloridkoncentráció a nemdohányzókhoz képest, ami a dohányzás hatására lecsökkent CFTR-működésre utal. A dohányosok hasnyálmirigy-szövetében a betegség jelenlététől függetlenül alacsonyabb volt a CFTR aktivitása mint a nemdohányzóknál.
Emellett mérték a vérben található nehézfémeket és a szövetek kadmium-koncentrációját is.
A dohányosok vérének kadmium- és higanytartalma, a hasnyálmirigy-szövet kadmiumszintje szintén emelkedett értékeket mutatott a nem dohányzó résztvevőkkel összevetve.
A kutatás rámutat: a dohányzás okozta (sejtszintű) károsodás nem visszafordítható. „A dohányban található nehézfémek irreverzibilisen lerakódnak a pankreászban (hasnyálmirigyben), ahol folyamatos gyulladást tartanak fenn” – mondta dr. Hegyi Péter, a Semmelweis Egyetem Transzlációs Medicina Központjának igazgatója, a kutatás utolsó szerzője.
Az alkohol hatása ennél enyhébb és reverzibilis. Azaz kis mennyiségű alkohol még nem feltétlenül probléma, míg a dohányzás igen – teszi hozzá Hegyi Péter.
A fentieken túl további állatkísérletekkel igazolták a dohányfüst és a hasnyálmirigy-gyulladásban szenvedő betegekre jellemző csökkent CTFR-működés, korlátozott hasnyálfolyadék-képződés és bikarbonát-kiválasztás közötti összefüggéseket.
A dohányfüst visszafordíthatatlanul károsíthatja a hasnyálmirigyet
