Gerincvelő-szakadásra találtak gyógymódot
A Northwestern Egyetem Samuel I. Stupp vezette kutatócsoportja egy olyan új terápiát dolgozott ki, amelynek segítségével kísérleti egerek egy injekciót követően gyógyulás jeleit mutatták gerincvelő-sérülést követően.
A komoly áttörést jelentő kísérleti kezelés során a kettévágott gerincvelő két része közé egy különleges gélt juttattak, amelyben a peptidekből álló nanoszálak kommunikációt létesítettek a gerincvelő egymástól elvágott két szakasza között, beindítva a gyógyulást. A gyógyulás előidézéséhez két, sejtek számára fontos jelzőanyagra volt szükség: az egyik a b1-integrin, amely beindítja az axonnak nevezett idegsejtnyúlványok fejlődését, továbbá a fibroblaszt növekedési faktor 2, amely az idegsejteket támogató hajszálerek és mielinhüvely fejlődését indítja el.
Az így kezelt egerek négy hét alatt megtanultak járni. A befecskendezett anyag pedig 12 héten belül felszívódott, és lebontotta a szervezet.
Az áttörés kulcsa a kutatók szerint a gélben található „táncoló molekulákban” keresendő.
A receptorok a neuronokban és más sejtekben folyamatosan mozognak, ha a molekuláink lusták és nem szocializálnak, nem tudnának kapcsolódni a receptorokhoz – magyarázta Samuel I. Stupp.
– Azáltal, hogy a molekulák táncolnak, és ideiglenesen kiugranak ezekből a szupramolekuláris polimereknek nevezett struktúrákból, hatékonyan kapcsolódhatnak a receptorokhoz. Tekintve, hogy a sejtek és a receptorok folyamatosan mozgásban vannak, elképzelhető, hogy a molekulákkal gyakrabban találkoznak – tette hozzá.
A kísérletek során a táncoló molekulákkal jelentősen jobb eredményt értek el, mint a kevésbé mozgékony peptidekkel.
A kezelés után a gyógyult egereket vizsgálva azt találták, hogy a gerincvelő két szakasza között regenerálódtak az axonok, és fizikai határt jelentő hegszövet csökkent. A helyreállt idegeken megjelent mielin, továbbá a hajszálerek is, ami a motoros neuronok túlélését nagyban segítette.
A kutatásunk olyan terápiára irányul, ami megelőzheti, hogy valaki egy trauma vagy betegség nyomán lebénuljon. Ez évtizedekig nagyon nagy kihívást jelentett a tudomány számára, mert a központi idegrendszer – aminek része az agy – és a gerincvelő nem rendelkezik a regeneráció képességével – mutatott rá Stupp, hozzátéve, hogy az eredményekkel egyenesen az amerikai gyógyszerügynökséghez fordulnak a gyógyszer emberi alkalmazásának engedélyezése érdekében.
