Klinikai tesztelés előtt a “kiborg” vese
Krónikus veseelégtelenségben szenvedők életébe hozhat forradalmi változást az az élő és mesterséges elemeket együtt tartalmazó “kiborg”, azaz biomesterséges vese, amelyet a Kaliforniai Egyetem San Franciscó-i intézetének (UCSF) kutatói fejlesztettek ki. A Gyártástrend cikke szerint a művese az első teszteken sikeresnek bizonyult, s ha a további akadályokat is hibátlaniul veszi, a betegek egy gyógyszer és külső beavatkozás nélkül működő szervhez juthatnak.
A veseelégtelenségben szenvedő betegeknek általában rendszeres dialízisre van szükségük, ami egy invazív és még napjainkban is meglehetősen kockázatos kezelés.
Általánosságban a vesék számos létfontosságú funkciót látnak el a szervezetben. Amellett, hogy a vérből kiszűrik a méreg- és salakanyagokat, többek között a vérnyomást és az elektrolitkoncentrációt is szabályozzák. Mondani sem kell, hogy ezen funkciók mesterséges reprodukciója rendkívül nagy próbatételt jelent.
A veseelégtelenségben szenvedő emberek esetében ennek a kihívásnak igyekszik megfelelni például a dialízis terápiája is, ám ez időigényes és kényelmetlen eljárás. Hosszabb távú megoldásként vesetranszplantációt szoktak végrehajtani a pácienseken, ami ugyan visszaállíthatja a magasabb életminőséget, de általában azzal a kockázatos mellékhatással jár, hogy immunszupresszív gyógyszereket kell szedni az új szerv kilökődésének megelőzése érdekében.
Az UCSF csapatának egy olyan biomesterséges (élő és mű elemeket egyaránt tartalmazó) vesét sikerült kifejlesztenie, amelyet szintén be kell ültetni a betegbe, ám az említett orvosságok, sőt még a gyakran szükséges vérhígítók alkalmazása nélkül is megbízhatóan képes ellátni a funkcióit.
A készüléket két fő komponens alkotja. A szilíciumból készült félvezető membránokból álló vérszűrő feladata, hogy a vérből a salakanyagokat eltávolítsa. A módosított vesetubulussejteket tartalmazó bioreaktor ezzel szemben a vízmennyiség, az elektrolit-egyensúly és más anyagcsere-funkciók szabályozásáért felel. A membránok további rendeltetése, hogy ezeket a sejteket megvédjék a beteg immunrendszerének támadásaitól.
A kettő részegység bizonyos korábbi „vizsgákon” külön-külön már bizonyított, ám most kiderült, hogy egyetlen eszközbe sűrítve, tandemben is megbízhatóan teljesítenek. A vesetubulussejtek a közeltmúltbeli kísérleteket épségben átvészelték, és a tesztek lebonyolítása folyamán végig megfeleltek a rendeltetésüknek.
Az új fejlesztés további előnye, hogy a nyertes kombinációból összeálló biomesterséges szerv mindezen felül „vérnyomás-meghajtású”, vagyis se szivattyúkra, se külső áramforrásra nincs szükség a működtetéséhez.
Shuvo Roy, a projekt vezető kutatója szerint most, miután kiderült, hogy a vérszűrő és a bioreaktor párosítása hatékony rendszert eredményez, a tudósok immár a szigorú preklinikai vizsgálatokra és klinikai tesztekre is elkezdhetik felkészíteni a szerkezetet.
