Magyarok modellezték a rezisztens baktériumok terjedését
Ha a járvány szót halljuk vagy olvassuk, a jelenlegi helyzetben azonnal a COVID-19 jut eszünkbe. Pedig a ránk váró egészségügyi kihívások lehetnek még ennél is nagyobbak. A szakemberek évek óta újra és újra figyelmeztetnek a túlzott antibiotikum-fogyasztás veszélyeire, mellyel azt kockáztatjuk, hogy egyszercsak védtelenné válunk olyan fertőzésekkel szemben, amelyeket az orvostudomány egyszer már gyógyítani tudott.
Sajnos ma már ott tartunk, hogy nemcsak egyéni rezisztencia alakulhat ki bizonyos antibiotikumokkal szemben, hanem már eleve antibiotikum-rezisztens kórokozók fertőzhetnek meg embereket. Éppen ezért alapvető fontosságú lehet, hogy feltárják az ilyen baktériumok terjedésének és a nagyobb közösségek antibiotikum-fogyasztásának kapcsolatát is. Erre dolgozott ki epidemiológiai modellt a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézete a Semmelweis Egyetem munkatársaival közösen, amelyről az MTI is beszámolt.
Az erről megjelent közlemény vázolja, hogy az utóbbi években azt vették észre az orvosok, hogy a Helicobacter pylori fertőzés – amely gyomorfekélyt, nyombélfekélyt és gyomorrákot is okozhat – kezelése a clarithromycin nevű antibiotikummal egyre ritkábban sikeres. Ennek oka az antibiotikum-rezisztencia növekvő gyakorisága. Ezt, illetve ehhez hasonló, a makrolidok közé tartozó antibiotikumokat számos más betegség esetén is alkalmaznak, amelyek ugyanúgy hozzájárulhatnak a gyakoribb rezisztenciához.
A Semmelweis Egyetem két munkatársa, Kocsmár Éva és Lotz Gábor, valamint Röst Gergely által végzett kutatás célja annak kiderítése volt, hogy honnan ered e baktérium antibiotikum-rezisztenciája. A kutatók 4744 fertőzött beteg gyomorbiopsziás mintáját vizsgálták meg, és megnézték, hogy a betegek múltbeli gyógyszerfogyasztása milyen összefüggésben van a rezisztencia gyakoriságával.
A vizsgálat során a szakemberek megállapították, a betegek egy jelentős része soha nem szedett makrolid típusú antibiotikumot, mégis azzal szemben rezisztens baktériummal volt megfertőzve – ezt nevezik primer rezisztens fertőzésnek.
A Röst Gergely és kutatótársai által készített modell részletesen leírja a különböző típusú Helicobacter pylori fertőzések terjedését, és közben figyelembe veszi a lakosság gyógyszerfelhasználását is. A számítások szerint ezen betegek döntő többsége már eleve a rezisztens baktériummal fertőződött meg. A járványdinamika azt is megmutatta, hogy az egyéb célú makrolidok fogyasztásának csökkentése mennyivel mérsékelhetné rezisztencia kialakulását.
A Helicobacter pylori fertőzés célzott gyógyszeres kezelés nélkül nem gyógyítható, és ugyan a kórokozó a teljes népesség mintegy felében megtalálható tünetmentesen, betegség kialakulása esetén komoly szövődmények – gyulladásos és daganatos rendellenességek – fordulhatnak elő, amennyiben nem sikerül hatékony készítményt alkalmazni a kórokozó ellen.
Nemzetközi példák is alátámasztják, hogy a kezelések észszerűsítésével jelentősen csökkenthető az antibiotikum-fogyasztás. Az ilyen kutatások nagyban elősegítik olyan kezelési protokollok kidolgozását, amivel mérsékelhető a lakosság körében a rezisztencia további növekedése.
A rezisztens baktériumok terjedésére állított fel új epidemiológiai modellt Röst Gergely
