Még sokat kell várnunk a fogak visszanövesztésére
A tudományos-fantasztikus irodalom már gyerekkoromban előre vetítette a fogak újra növesztésének megvalósulását. Az irodalom ezúttal is irányt mutathatott a tudománynak, legalábbis a Gyártástrend cikke alapján a tudósok már kutatják a megvalósítás módozatait, bár a gyakorlati hasznosításra még hosszú éveket kell várnunk.
Jelenleg két nagy irányt vizsgálnak a fogak újra növesztésére: a fogászati őssejt-implantátumokat és a monoklonális antitesteket. Noha mindkettő ígéretesnek tűnnek, még egyik módszert sem próbálták ki embereken.
A Harvard tudósainak 2014-ben sikerült nagy teljesítményű lézerrel őssejteket aktiválniuk egerekben, míg a Columbia Egyetem kutatói 2010-ben egy háromdimenziós állványzat megépítésével és az őssejtek köré fejlesztésével gyorsították fel a folyamatot. Ennek során sikerült 9 hét alatt visszanöveszteni egy teljes egérfogat. A donoros őssejtes kezelés hátulütője ugyanakkor az inkompatibilitás: szoros egyezést kell létrehozni a donor és a recipiens között, hogy a gazdaszervezet immunrendszere ne lökje ki az idegen sejtet.
Az antitestes kezelésnél a fogak növekedésében szerepet játszó fejlődési géneket vizsgálják, és ezeket próbálják módosítani, hogy újra nőjenek a fogak. A Kiotói Egyetem tudóscsoportja 2021-ben az USAG-1 génnel kísérletezett, amelynek blokkolásával sikerült az egereket új fogak növesztésére ösztönözni. Azt is sikerült elérniük, hogy gátló antitestjükkel vemhes egereknél megoldjanak egy olyan állapotot, amely megakadályozza a normális fognövekedést.
Szakértők szerint mindkét technológia ígéretes, de fejlesztésük még sok évet vesz igénybe. Egyelőre nem valószínű tehát, hogy még ebben az évtizedben visszanövesztjük a fogakat.
