Összefügg a bélflóra állapota és a depresszió?

Az, hogy valamilyen összefüggés van a stressz és az emésztőszervek működése között, még egy laikus számára sem titok. Ki ne tapasztalta volna már például, hogy összeszorul a gyomra az idegességtől vagy zabszem sem fér a hátsójába a félelemtől? Azt viszont mindeddig a kutatók sem vizsgálták, hogy miben áll ez a kapcsolat, s az sem volt világos, hogy a belek állapota akár a depresszióért is felelős lehet.

A medicalonline.hu nemrégiben éppen egy olyan kísérletről számolt be, amely éppen ezt a kölcsönhatást vette górcső alá, következtetéseik akár a depresszió kezelésében is új utat nyithat.

Egyre inkább bizonyított, hogy a bél és az agy közötti kommunikáció kétoldalú. Ezt támasztja alá az is, hogy nem csak a stressz képes rányomni a bélyegét a bélműködésre, de a bélflóra összetétele is hatással van a stresszfeldolgozási folyamatra. Továbbá, kimutatták, hogy a különféle pszichiátriai kórképeknél a normálisnak tekintett bélflórához képest sajátos eltérések vannak jelen.

Patkányokkal végzett kísérletekben arra keresték a választ, hogy az intesztinális mikrobiom transzplantációja miként befolyásolja az akceptor állat viselkedését, stressztűrését.

Különböző viselkedéshez különböző bélflóra járul

Két különféle állatkísérletes modell segítségével tanulmányozták azt, hogy a patkányok miként reagálnak az őket érő stresszre. Egyik esetben egy ketrecbe zárták az állatokat versenytárs állatokkal, a másik esetben fulladásveszélynek tették ki azokat. Az állatok különféleképpen reagáltak ezekre a helyzetekre. Néhány állat – harc nélkül – a ketrec sarkába húzódott, illetve nem kapálódzott a vízbe fulladás veszélye miatt, míg más egyedek harcosan léptek fel a velük egy ketrecbe zárt konkurens állatokkal szemben, illetve próbáltak védekezni a fenyegető fulladástól. A stresszre passzívan, illetve aktívan reagáló állatok bélflórájának az összetételét megvizsgálták a kutatók. Kiderült, hogy a passzívan reagáló állatok bélflórájában bizonyos baktériumok, például Clostridium-ok, nagyobb arányban voltak jelen, mint az aktív stresszreakciót mutató állatoknál.

Székletmikrobiommal átvihető depresszív hajlam

A kutatók a stresszre aktívan, illetve passzívan reagáló állatok bélflóráját átvitték egészséges, korábban stressznek ki nem tett patkányokba. A széklettranszplantációt követően azok az egyedek, amelyek a passzív stresszreakciót mutató állatok bélflóráját kapták, depresszívvé váltak. Ezzel szemben azok az állatok, amelyek az aktív stresszreakciót mutató fajtársak székletmikrobiomját kapták meg, nem mutattak viselkedésbeli változást.

Az immunrendszer közvetíthet a bél és az agy között

Érdekes módon a széklettranszplantációval „átültetett” depresszív viselkedés mellett morfológiai elváltozásokat is igazoltak az akceptor állatok agyában. Az immunrendszer részét képező mikrogliasejtek sűrűsége megnőtt, és az interleukin-1β expressziója fokozódott. Az előbbiek alapján valószínűsíthető, hogy a bél és az agy közötti kétoldalú kapcsolatban az immunrendszer összekötő szerepet tölt be.

http://medicalonline.hu/tudomany/cikk/szeklettranszplantacioval_atultetheto_depresszio