Új, mellékhatás nélküli hatóanyagot találtak vírusfertőzésekre
Érdekes, merőben új hatásmechanizmusú vírusellenes szert fedeztek fel indiai tudósok írta meg a Medicalonline az OTSZ Online alapján. Az egyébként az emberi szervezetben is jelenlévő, de gyorsan kiürülő vesyület a vírusok bizonyos csoportjainak a szervezetbe beépülését akadályozza meg.
A Cell Reports Medicine folyóiratban július 17-én jelent meg az Indian Institute of Science (IISc) kutatóinak cikke, amelyben a vírusok elleni védelem egy új, vizsgálati aspektusát mutatták be, ahol főszerephez juthat az emlősök sejtjeiben természetes úton termelődő pikolinsav. A hatóanyag képes lehet például a SARS-CoV-2 vagy az influenza A vírus elleni védelemben is komoly szerepet betölteni az eddigi, ígéretes eredmények szerint.
A pikolinsav jelenlegi ismereteink szerint az emberi szervezetben elsősorban a cink és egyéb nyomelemek abszorpciójában nyújt segítséget, ám csak rövid ideig marad a szervezetben, általában gyorsan kiürül. Az utóbbi időben figyeltek csak fel a kutatók arra, hogy ez a természetes vegyület antivirális funkcióval is rendelkezik. Az IISc munkatársai pár éve az endocitózis folyamatát kezdték el igen behatóan tanulmányozni, mivel ez az a folyamat, amelyet a vírusok és baktériumok is gyakran használnak fel arra, hogy bejussanak a gazdaszervezet sejtjeibe. Ekkor bukkantak rá a pikolinsavra, és ismerték fel azt, hogy ez a vegyület képes lehet lelassítani a vírusok sejtekbe jutását, majd tesztelni kezdték antivirális potenciálját is. Teljesen véletlenül a kutatás időpontja egybeesett a pandémia kitörésével, így elképzeléseiket a Covid-19 elleni védelemben is kipróbálhatták (egyelőre állati modellszervezeteken), és felismerték, hogy egy egészen különleges hatásmechanizmusra bukkantak.
A peplon (envelope) nélkülözhetetlen a vírus számára ahhoz, hogy képes legyen bejutni az emberi sejtek belsejébe: a behatolási folyamat során a peplon és a gazdasejt membránja fuzionál, és egy olyan pórust alakítanak ki, amelyen keresztül a vírus genetikai anyaga beszabadulhat a sejtbe, majd replikálódni kezdhet.
A mostani kutatás legfontosabb felfedezése, hogy a pikolinsav ezt a fúziós folyamatot képes meggátolni, ami egyben magyarázatot is ad arra, hogy a hatóanyag a vizsgálatok során miért bizonyult különösen hatásosnak a peplon vírusok ellen, például a flavivírusok közé tartozó Zika-vírus vagy a japán encephalitis vírus ellen, és miért volt szinte teljesen hatástalan a peplonnal nem rendelkező rotavírusok vagy Coxsackie vírusok esetében.
Pontosan ez a fúziót gátló hatása az, amiért a pikolinsav igen különlegesnek, teljesen új megközelítésnek számít az antivirális szerek arzenáljában. A jelenleg használt antivirális készítmények ugyanis vagy közvetlenül a vírust támadják (ami idővel gyógyszer-rezisztencia kialakulásához vezethet) vagy a gazdaszervezet sejtjeire fejtenek ki valamilyen hatást, de ekkor mellékhatások jelentkezésével kell számolni. Ez a hatóanyag viszont “középen áll”, azaz sem közvetlenül a vírust, sem a gazdasejtet nem célozza, csak vírus-gazdasejt kapcsolat kialakulásába avatkozik be – igazi célpontja a vírus peplonjának az az eleme, amit a vírus a gazdaszervezetből épített be a külső burkába.
