Van kockázata a Covid-ellenes oltásoknak

Minél többen kapják meg a koronavírus elleni oltást világszerte, annál több adat gyűlik össze ezek nem tervezett mellékhatásairól illetve nem kalkulált kockázatairól is.Az eddigi legnagyobb vizsgálat a Pfizer és különösen a Moderna vakcináival kapcsolatban jutott tovább gondolásra érdemes eredményre. Az idén áprilisban a JAMA Cardiology című szaklapban megjelent tanulmányról az OTSZ online kiadása számolt be.

A vizsgálatban először utalnak arra, hogy a 16 és 24 közötti fiatal férfiaknál a Pfizer és a Moderna vakcinálás után fellépő szívizomgyulladás kockázata magasabb, mint ugyanrennek a betegségnek COVID-19 fertőzés utáni kockázata. A skandináv államokból (Dánia, Finnország, Norvégia, Svédország) 23,1 millió lakos adatai állnak rendelkezésre, 7%-uk egy adag, 74%-uk két adag vakcinát kapott. Mivel jó minőségű egészségügyi nyilvántartásokról van szó, a kutatók ki tudták értékelni a myocarditis kockázatát a vakcinák gyártmánya szerint, a beadott dózisok szerint, nemek szerint és életkorok szerint is.

Kiderült, hogy a szívizomgyulladás kockázata a 16 és 24 év közötti férfiaknál, a második mRNS vakcinálás után a legmagasabb. Két azonos gyártmányú vakcina után az ilyen korosztályba tartozó férfiaknál 100.000 egyénre 4 – 7 plusz myocarditis jelenik meg a második Pfizer dózis utáni 28 napon belül, és 100.000 egyénenként 7 – 28 myocarditis észlelhető a második adag Moderna vakcina után.

A myocarditis (szívizomgyulladás) COVID-vakcináció utáni kockázatát a 16-24 éves férfiaknál a Pfizer vakcina esetén ötszöröse volt a nem oltottakénak, de a Moderna vakcina esetén már tizenötszöröse. Ezek után a svéd gyógyszerhatóság 30 évnél fiatalabbaknál nem engedélyezte a Moderna vakcina használatát, de hasonló ajánlást tettek Norvégiában és Finnországban is.

Megfigyelésük – mely szerint a Moderna vakcina a Pfizerhez képest a myocarditis magasabb kockázatával jár fiatal férfiakban – összhangban van Kanada, Franciaország, az Egyesült Királyság és az USA adataival. Mind a négy skandináv országban azonos protokoll szerint történt az adatok feldolgozása, az eredmények azonos irányba mutattak, holott a jelentős eltérések voltak az országok közötti COVID-szintekben és korlátozó intézkedésekben.

A vakcinálás kockázata magasabb, mint a fertőzésé?

A skandináv adatokból úgy tűnik, hogy a COVID-19 elleni vakcinálás után a 16 és 24 éves férfiak körében magasabb a myocarditis kockázata, mint a nem oltottaknál, bármilyen gyártmányú vakcináról is van szó.

A COVID fertőzés utáni myocarditis kockázat értéke erősen függ a mintavételi stratégiától. Pl. 2020 első felében csak a kórházi betegeket tesztelték, így a vizsgálatok csak a legsúlyosabb betegeket tartalmazták, ekkor nyilvánvalóan igen magas myocarditis-arányt kaptak. A mostani skandináv vizsgálatban csak 2020. augusztus utáni, pozitív COVID teszttel rendelkezők szerepeltek, ami jóval több résztvevőt jelent. Pozitív COVID-próba után 28 napon belül 100.000 16-24 éves férfi esetén 3,26, míg 100.000 16-24 éves nő esetén 1,37 myocarditist jegyeztek fel. COVID fertőzés után fiatalokban kevesebb myocarditis alakul ki, mint az idősebbekben, de ennek a fordítottja igaz a vakcináció utáni, akkor ugyanis a fiatalok kockázata a magasabb. A vizsgálat során nem lehetett a myocarditis súlyosságát megítélni, viszont feljegyezték a kórházi kezelés hosszát, ami a nem vakcinált és a vakcinált betegeknél kb. egyforma volt (4-5 nap). A halálozás szerencsére ritka volt, egyetlen 40 évesnél fiatalabb beteg sem halt meg.

A 40 évesnél idősebbekben a fertőzés után magasabb a myocarditis kockázata, mint a vakcinálás után, de a 40 évesnél fiatalabbaknál ez nem olyan egyértelmű. 16 és 24 év közöttieken a vakcinálás (akár Pfizer, akár Moderna) után magasabb a kockázat, mint a COVID fertőzés után, ezért állította le a svéd hatóság 30 alattiaknál a Moderna vakcina adását.

Ebben a vizsgálatban csak a myocarditisre figyeltek, holott a COVID-nak számos egyéb komplikációja miatt kerülhet sor kórházi felvételre, ezért ezeket is javasolt figyelembe venni a vakcináció előnyeinek és kockázatainak mérlegelésekor. Az adatok csak az első két dózis vakcinálásra vonatkoznak, megerősítő (booster) oltást kapott betegeket nem tartalmaznak, őket most vizsgálják.

Mit javasljanak a betegeknek?

A tanulmányhoz megjegyzést fűzött Dr. Ann Marie Navar (University of Texas Southerwestern Medical Center, Dallas és Dr. Robert Bonow (Northwestern University Feinberg School of Medicine, Chicago), a JAMA Cardiology szerkesztője azzal kapcsolatban, hogy milyen módon tárjuk ezeket a vakcinációval kapcsolatos adatokat a nagyközönség elé.

A jó hír az, hogy az idősebb felnőtteknél magasabb a COVID-os szövődmények kockázata, de extrémen alacsony az oltással kapcsolatos myocarditis kockázata. A 40 fölötti férfiak és nők tekintetében az oltottaknál 100.000 egyénenként 2 alatt volt a myocarditis előfordulása bármelyik oltóanyagot is használták, ugyanakkor a COVID-19-ből eredő halálozás az USA-ban most márciusban 100.000 főre számítva meghaladta a 200-at. Mivel az idősebb felnőttek között magas a COVID-19 fertőzés és halálozás aránya, a súlyos tüneteket és a halált megakadályozni képes vakcinálás pedig igen hatásos, tehát a 40 évesnél idősebbek immunizálása egyértelműen előnyös. Viszont a fenti adatok birtokában a Modernával szemben inkább a Pfizer vakcina javasolt az az oltás idején myocarditisre gyanús fiatal férfiaknak. Igaz, hogy a COVID-19 elleni immunizáció után valóban létezik myocarditis, de ennek alacsony kockázatát és a vakcina mindenre kiterjedő előnyeivel együtt érdemes megfontolni.